Röviden:

A megkésett vagy eltérő idegrendszeri fejlődés gyakran társul szenzoros (érzékelési) feldolgozási zavarral , tovább terhelve az idegrendszert.  SPD-nek is szokták rövidíteni az angol megfelelőjének kezdőbetűiből:  Sensory Processing Disorder.  SID-ként is említik, a Sensory Integration Disorder / Dysfunction szavak kezdőbetűiből – az érzékek harmonikus egységbe rendezésének, integrációjának zavara.

Az emberi agy legfőbb feladata az ingerületek feldolgozása (Carol Stock Kranowitz, M.A.:  Zűr-zavaros gyermek. Továbbiakban:  Kranowitz).  Így logikus, hogy eltérő / megkésett fejlődésű idegrendszer esetében jóval nagyobb az esély, hogy az érzékszervek által fogadott információk feldolgozási folyamatában is zavar keletkezik. Az egyén akadályozott az érzékszerveken át felfogott információk mindennapi könnyed felhasználásában (Kranowitz).

Hosszabban:

A környezetből, illetve a saját testünkből érkező ingereket számos csatornán keresztül fogadjuk:

• bőr – érintés, nyomás, rezgő, remegő mozgások, hőmérséklet,
• szem / látószerv – vizuális info, az egyensúly megtartásában is nagy szerepe van,
• fül / hallószerv - auditív info,
• orr / szaglószerv – szagok, illatok,
• ízlelő szerv – ízek, ételek textúrája,
• egyensúlyérzék szerve / labirintusszerv (félkörös ívjáratok, tömlőcske, zsákocska) – test / testrészek helyzetének, mozgásának érzékelése a gravitáció ellenében, egyensúly megtartása, testtartás szabályozása
• propriocepció / kinesztetikus érzékelés (izmokban, inakban, ízületekben, bőrben található receptorok) – fej és végtagok törzshöz viszonyított helyzetét és mozgását érzékeli (pl. sötétben is meg tudjuk érinteni a vállunkat),
• interoceptív érzékelés – a test belsejében zajló folyamatokról tájékoztat (pl. vizelési inger, hasfájás).

E sokféle érzékelési csatornának megfelelően zavarba ejtően sokféle tünetet produkálhat egy szenzoros feldolgozási zavarral küszködő gyermek.  Lásd „SPD tünetek” alatt.

Az „SPD tünetek”-ből kitűnik, mennyire meg tudja zavarni ez a plusz teher a figyelmet, koncentráló készséget, hangulatot, illetve viselkedést:  mindazt, amivel napi szinten szembesül a szülő otthon, a pedagógus és a kortársak az óvodában, iskolában.  Mindazt, amit „A Tanulás Piramisának” csúcsában láthatunk.

Például az a gyerek, aki túlérzékeny a hangokra:

• elsírja magát, ha séta közben váratlanul megugatja a kutya;
• félrehúzódik (jobb esetben kimehet az öltözőbe), hogy ne zavarja annyira a csoporttársak zajongása az óvodai csoportszobában (25 gyerek + 1-2 felnőtt egy szobában!, még a normál inger-feldolgozású embernek is megterhelő);
• vagy nem tud figyelni a tanárra, ha valaki más is beszél (akár suttogva) a környezetében.

Mindenesetre biztos, hogy sokkal hamarabb lefárad, telítődik, így teljesítőképessége is romlik.

A Tanulás Piramisa címszó alatt olvasható egy másik lehetséges hétköznapi példa – egy mindennapi esemény (átkelés az utcán) akár tragédiába is torkollhat egy SPD-s esetében.

Ezért is fontos, hogy a szenzomotoros torna mellett, ahol lehet, tehermentesítsük az idegrendszert, illetve az érzékszervi problémákat orvosoljuk.  Viseljen szemüveget a gyermek, ha szükséges.  Csináljunk vele hallástréninget, ha segít és van rá anyagi keret.  Mozgásszervi eltérés esetén egy jó oszteopata / kiropraktőr nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy tartószerkezetünk stabil legyen, ami a biztos egyensúly eléréséhez is szükséges.  A Proetz kezelés (az orr hátsó részében, és az orrmandulában pangó váladék leszívása) abban segít, hogy elkerüljük az akut középfülgyulladást és az arcüreggyulladást, valamint az azzal járó antibiotikum szedést, stb.  Az esetleges szervi okok kezelése után sokkal eredményesebb lehet a szenzomotoros torna is.